Ezt mindenkinek egyedül kell eldöntenie. A kérdés, miszerint legyen vagy ne legyen jelen a partner a szülésnél, ugyanis két táborra osztja a leendő anyukákat. Egyesek szerint ez teljesen természetes és nincs benne semmi kivetnivaló, más nők viszont nemcsak, hogy nem örülnének annak, ha a társuk mellettük lenne a szülésnél, hanem kerek-perec elutasítják ennek a gondolatát is.
Férfitámasz
Magyarországon manapság már minden szülészet teszi lehetővé a társ jelenlétét a hagyományos, azaz spontán szülésnél. A vajúdó nő dönti el, él-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem. Több oka van annak, miért örülnek sokan ennek a lehetőségnek. A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy szükségünk van társunk testi – lelki támogatására. A vajúdás, a szülés hosszú órákig elhúzódhat, és jólesik, ha olyan személy is van mellettünk, aki igazán közel áll hozzánk. Néha nem kell több, mint hogy megsimogassa a hajunkat, végigsimítson az arcunkon, fogja a kezünket vagy legyen hozzánk néhány kedves szava, amikor már az erőnk végén járunk. Az sem elhanyagolható tényező, hogy társunk így élőben szemmel követi a szülést és saját szemével látja, milyen megterhelést jelent ez a nőnek. Nem egy újdonsült apa állítja később, hogy ez volt élete legintenzívebb élménye, amit valószínűleg semmi sem fog már felülmúlni.
Az ismeretlen varázsa
A múltban a kórházak nem tették lehetővé a partnernek, hogy jelen legyen a szülésnél. A szülés teljes mértékben női dolog volt, orvosok és nővérek segédkezésével. A terhes nők nagy része még ma is ragaszkodik ehhez a hagyományhoz, ők azok, akik nem akarják, hogy a társuk jelen legyen gyermekük születésénél, sőt, el sem tudják képzelni ezt. Itt is több tényező befolyásolja a döntést, a leggyakoribb az, hogy a szülő nő szeretné megőrizni a saját intimszféráját. Ha egy nő a partnere előtt szül, fennáll az a veszély, hogy később egész máshogy tekint majd rá és a szexualitására. Sokan úgy vélik, hogy néha egyszerűen jobb nem látni, nem tudni többet a kelleténél. A gyengébb idegzetűek sokszor egész máshogy reagálnak, mint ahogyan szeretnénk, és felesleges kitenni őket egy ilyen élménynek. És ne áltassuk magunkat – néhány férfi ezt egyszerűen nem tudná feldolgozni, és ugyan kinek van ilyenkor szüksége olyan kíséretre, akit majd a nővéreknek kell pátyolgatniuk.
Beszélgetés és kompromisszum
Tudatosítanunk kell, hogy beszélgetnünk kell erről partnerünkkel. Csak így tud mindkét fél hangot adni az érzéseinek, vágyainak, csak így lehet közös nevezőre jutni. Talán éppen a férfi az, aki szívesen jelen lenne a szülésnél, és szeretné, ha kezdeti ellenkezése ellenére a másik is legalább megfontolná ezt a lehetőséget. Kompromisszumként kínálkozik például az a megoldás, hogy társunk mellettünk lesz vajúdás közben, de a szülés pillanatában elhagyja a helyiséget és az ajtó előtt fogja megvárni, amíg a kezébe adják újszülött gyermekét.
Császármetszésnél is lehetséges
A tervezett szekció nem kell, hogy tabu legyen, főleg részleges anesztézia esetén. Néhány kórházban engedélyeznek egy pillantást az apának, amikor a gyermek már a világra jött. Ez egy ellentmondásos helyzet, amire nem biztos, hogy minden férfi terv szerint reagál majd – az egyik oldalon ott a mosolygó újdonsült anyuka, a másikon pedig a császármetszésnél szükséges beavatkozások. Ezért ezt a döntést alaposan meg kell fontolniuk a feleknek. Sürgős vagy tervezett, teljes altatás mellett zajló szekciónál, az édesanya és a gyermek egészségére való tekintettel rendszerint nem adatik meg a társnak a lehetőség, hogy jelen legyen gyermeke születésénél. Néha nem teljesülhet minden vágyunk.
