Apás szülés – a férfi és a nő szemszögéből

A múltban szokatlan volt, mostanára divatos lett. Mindkét nem esetében bőven akadnak hívei és ellenzői is. Sok kismama el sem tudja képzelni a szülést a társa nélkül, míg mások hallani sem akarnak róla, hogy az apa is jelen legyen.  Na és az apák? Sokszor zavarban vannak, mert nem tudják, hogy mit várnak tőlük valójában.

A történelemből

A régmúlt időkben ez egyértelmű volt. A szülés évszázadokon át a vajúdó nők és a bábák dolga volt. Gyakran sátorba vagy olyan helyre vonultak, amely csak nők számára volt fenntartva; férfiaknak nem volt belépésük ebbe a világba. A legtöbb, régi hagyományok szerint élő nemzetnél ez még ma is így van. A férfiak csak a múlt században kezdtek rész venni a szüléseken.  

Apás szülés otthon vagy kórházban

Otthonszülés esetén mindez természetes – a szülésnél bárki jelen lehet, akár több személy is. A szülészeti klinikákon más a helyzet. Van, ahol engedélyezik az apa (vagy más személy) jelenlétét, máshol viszont ez még manapság is tabunak számít. Általában egy személy jelenlétére van lehetőség. Ez mindig a konkrét kórházon múlik, az ő előírásuk szerint lehet jelen a szülésnél egy vagy több személy.

Rajongói és ellenzői

Minden ember a saját szemszögéből ecseteli a véleményét vagy a saját tapasztalatait. Ha azonban ezeket a beszámolókat átlagoljuk és általánosítjuk, akkor kijelenthetjük, hogy a nők és férfiak többsége az utóbbi időben az apa jelenléte mellett teszi le a voksot. A legnagyobb valószínűséggel ennek egyik oka az, hogy változóban van a férfiak és nők szerepe. Az elsődleges család a múlt századokhoz képest kisebb lett.  Míg a múltban a családot nemegyszer dédnagymamák, nagymamák, szülők és gyerekek alkották, a mai család összetétele elemi lett – anya, apa és a gyermek. Mivel a nő egy kórházban, idegen és ismeretlen környezetben szül, természetes, hogy szeretne maga mellett tudni valakit, aki közel áll hozzá. Ez a személy pedig általában a társa.

Akiknek igényük van az apa jelenlétére a szülésnél, gyakran hangsúlyozzák a közös élmény szükségességét. A nő ezt lelki támaszként érzékeli és azt akarja, hogy társát erős kötelék fűzze közös gyermekükhöz. Nagyobb biztonságban érzi magát, könnyebben ellazul. Ha az anya készített egy szülési tervet és éppen fájdalmai vannak, akkor örül, hogy van mellette valaki, aki majd beszél helyette és kifejezésre juttatja a kívánságait. Számos olyan tanulmány létezik, ami az apa jelenléte és pl. a fájdalom érzékelése vagy a szülés lefolyása közötti összefüggéseket tanulmányozza, az eredmények között azonban jelentős eltérések mutatkoznak, ezért nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni belőlük. A nőt a saját érzéseinek kellene vezérelnie. Ha a társában támaszt nyer és szeretné, hogy jelen legyen a szülésnél, és az apának sincs ellene kifogása, akkor a vajúdó nő biztosan kellemesebben érzi majd magát, és a szülés lefolyása nagy valószínűséggel nyugodtabb és elviselhetőbb lesz. Azok a nők, akiknek a társa jelen van a szülésnél, általában ritkábban kérnek fájdalomcsillapítókat is.  Ugyanakkor meglepő a tapasztalat, mely szerint az apák többsége – azzal az apás csoporttal szemben, akik nem vettek részt a szülésnél – nem tartja meghittebbnek és erősebbnek a gyermekéhez való viszonyát. A társukkal azonban elmélyül a kapcsolatuk, bensőségesebb lesz, sőt jobban megbecsülik őt. Másrészt viszont azok a férfiak, akik jelen voltak gyermekük születésének pillanatában, többet babusgatják a kicsit és nagyobb érdeklődést tanúsítanak iránta. Az apa jelenléte a szülésnél tehát elsősorban a szülők közötti kapcsolatot szilárdítja meg.

Az apás szülések egyik ismert ellenzője Michel Odent, egy ismert orvos, aki a szüléshez viszonyuló természetes és gyengéd hozzáállása tett híressé. Szerinte a férfiaknak semmi keresnivalójuk sincs a szülésnél, mert ez természetellenes, a nő nem tud kellőképpen ellazulni, megpróbál józanul viselkedni, ami feleslegesen meghosszabbítja a szülést. Néhány, lelkileg nem annyira erős férfi nehezen viseli, ha a feleségét ilyen állapotban látja, vagy ha az trágár kifejezéseket használ. Ha az apa szeretne jelen lenni a szülésnél, akkor meg kell fontolnia, hogy készen áll-e arra, hogy egy ilyen helyzethez is alkalmazkodjon, el tudja-e viselni, ha a felesége primitív, ösztönös, irracionális lesz. Ezenkívül azt is tudatosítania kell, hogy a nem megfelelő viselkedés (fotózás és egyebek) zavarja a szülés menetét. Érdemes részt venni egy szülésfelkészítő kurzuson, így az apa kielégítő és konkrét elképzeléseket nyer majd a szülés lefolyásáról.  

Mire való a szülésfelkészítő tanfolyam egy férfinak?

Arra jó, hogy a férfinak reális elképzelése legyen a szülésről a nő szempontjából, jobban megérti majd a nő érzéseit vajúdás közben, megtanul valamit a test fiziológiájáról a szülésnél, elsajátítja, hogyan segíthet a vajúdó nőnek, hogy az jobban érezze magát, és azt is, hogyan alkalmazkodhat a kialakult helyzethez. 

Hogyan segíthet a férfi a nőnek a szülésnél?

Az első szülési szakasz a leghosszabb – órákig eltarthat – és a nő szempontjából a legnehezebb. A férfi masszázzsal vagy meleg vízzel enyhítheti a nő fájdalmait. Simogatással, öleléssel, kellemes és nyugodt szavakkal megadhatja a nőnek a szükséges biztonság érzését, és segíthet ellazulni neki. Támogatnia kellene az asszonyát olyan helyzetekben, amikor ő már úgy érzi, hogy nem bírja tovább. Erőt, bátorságot és motivációt közvetíthet felé. A második szülési szakaszban továbbra is a nő támasza lehet, dicsérheti, nyugtathatja. Biztatja a helyes légzésre, motiválja, hogy megbirkózzon a helyzettel. A harmadik szülési szakasz a férfi szempontjából szimbolikus. Elvágja a köldökzsinórt, segít megfürdetni az újszülöttet és hasonlók.  

Az apaság átélése

Pár szót szólnék még arról, hogy mikor kezdi magát a férfi apának érezni. A magzat nem az ő testében fejlődik, nincs vele olyan szoros kapcsolatban, mint az édesanyja. Ennek ellenére az apai érzés már a terhesség alatt kezd kialakulni. A szülésfelkészítő tanfolyamok, látogatások a nőgyógyásznál és maga a szülés – ezek az események egyre inkább növelik benne a tudatot, hogy meg fog birkózni az új helyzettel. Azok a férfiak, akik jelen vannak gyermekük születésénél, általában azonnal apának érzik magukat. Néhány férfinál érdekes jelenség tanúi lehetünk – a nő terhessége alatt és a szülést követő hetekben a férfi testében lecsökken a tesztoszteronszint, ami csillapítja az agresszív viselkedést, és a férfi fokozottabb figyelmet szentel az anyának és gyermekének. Azok a férfiak, akik nem vesznek részt a szülésen, általában csak pár nappal a gyermek születése után érzik át igazán, hogy apák lettek. Ennek ellenére, szülőnek lenni egy egész életen át tartó folyamat, amit egész életünkben tanulnunk kell.   

Végezetül azt tanácsolnám, hogy hallgass a megérzéseidre, és ne hagyd magad mások véleménye által befolyásolni. Beszélj a társaddal erről a témáról, avasd a bizalmadba, mondd el neki, mit vársz el és mi az, ami bizonytalanná tesz. A férfinak józanul kellene felbecsülnie a saját lehetőségeit és erejét. Nem köteles bekísérnie a feleségét – kint is várhat, a váróteremben. A nő esetleg az édesanyját vagy a barátnőjét is megkérheti, hogy legyen mellette. A terhes nőnek is megértőnek és elnézőnek kell lennie, ha a férfi visszautasítja ezt a lehetőséget, vagy ha nem az ő elképzelései szerint fog viselkedni.  Apának vagy anyának lenni egy csodálatos, de nehéz feladat, amit a terhesség kezdetétől életünk végéig tanulnunk kell.

Nem vagy bejelentkezve

A szolgáltatás használatához jelentkezzen be.